Iszogattunk, beszélgettünk. Igazán úgy tûnt 1.5 óra alatt jórésztkifogytunk a témákból. Felhoztam, hogy mehetnénk moziba. Az "egy fiúról"c. filmet néztük. Már a kávézóban kedvem lett volna közeledni hozzá, deazért ott mégsem volt rá lehetõségem. Viszont a moziban már nem bírtamtovább. fészkelõdtem egy jó idõn át kínomban, de erõt vettem magamon. Egykicsit talán úgy érzem, hogy szinte már-már rámenõs vagyok. Annyirarettegek a félénkségtõl, és az elszalasztott lehetõségektõl. A kezétfogtam meg. Elöször csak viccesen, és közben picit megsimiztem a combját.Mivel nem kaptam semmi negatív jelet, sûrû kéztörölgetések közepettetovább kezdtem játszadozni az ujjaival. Inkább passzív volt, de néhaaktívan õ is játszadozott. Ahogy a mozi többi részét hallottam akkornevetni a poénokon, õt pedig nem, azthiszem õ sem a filmre figyelt.Azt kérdeztem tõle, nem zavarom -e a filmnézésben? Tudta, hogy a szó,amivel azonnal leszerelhetne, az a zavarás volt. De nemmel felet. Olyancikinek éreztem, hogy izzadt a kezem ... :) Így üldögéltünk a film végéig. Jaj .. emlékszem az elsõre .. azt mondtam,hogy el is felejtettem a magázódást, és a kézcsókot, és azt pótoltam be.Lehet hogy tényleg kicsit hülyén idegesítõ voltam azzal, hogy többször isfélénknek tituláltam magam? PEdig be kell látnom, hogy az már a múlt.
Címkék: szaft Betti