Az utóbbi napokban nagyon rosszul aludtam ... éjjelente sokszor riadok fel álmomból. Nappal teljesen ki vagyok, nem vagyok teljesen a szellemi képességeim magaslatán. Minden határidő csak a nyakamra mászik. Én meg hülyeségeket csinálok. Pl. ugye számolom, hogy semmi pénzem nem lesz hamarosan. Erre 20eért veszek akkukat, meg akkutöltőt az MP3lejátszómhoz. (amit lehet hogy el is kell majd adnom, hogy abból is legyen mit ennem ...) Szóval hülye vagyok. Igaz semmi más ilyent nem csináltam, de ez az egy is önmagában elég volt.
A fejem folyamatosan, alapszinten fáj. Ezt betudom a stressznek és a megerőltetésnek, így nem foglalkozom vele.
Ja, de még csináltam más hülyeséget is. Meghívtam F-t a hétvégi, barátokkal tartott kirándulásra. PEdig ... pedig nem ő az igazi, de annyira rossz egyedül lenni. És őt ismerem.
E-ről nem szóltam még. Ő azóta hozzám se szól. Valami nagy bajt okozhattam ... Vagy csak ezt érezteti velem. szerencsésebb esetben lelkiismeretfurdalása van .... de ha én is hallgatok .... napi két köszönést kivéve, azzal jót teszek az "ügyemnek" .. azthiszem. Persze sajnos az első variációt tartom valószínűnek.
Szóval, egy ideig most szünet lesz .... holnapi vizsgára készülés, aztán egész éjjel a munka, hogy péntekre meglegyen, akkor meg este összejövetel, ahonnan F-fel megyünk máris a többiek után, hétfő este érve vissza.
C ... C ... annyit a fejemben van. Nem tudom őt kiverni belőle. Mert tudom, őt belül, mélyen mennyire szerettem ... és még szeretem is. Ő benne nincs az a kcisinyesség és önzés, mint E-ben. C mindenben annyira önzetlen volt ..... mindenben.