Kb 14 órányi masszív szívás árán sikerült megcsinálni! Elindult az átkozott gép. Köszönet Istennek a mákért!

Elegem van. ... nagyon. Tegnap itt szoptam estig a melóban, és mégcsak meg sem sikerült oldanom a problémát. Fáradt vagyok, kimerült .... és valljuk be, most már tehetetlen. Várok másokra, hátha van valami olyan ötletük, ami nekem még nem volt.
Tegnap este teljesen feldúlt voltam. Olyant ordítottam, hogy befutott a biztonsági őr az irodába, hogy valami lett velem, vagy megrázott az áram :))) Itt ecsetelgettem neki, hogy így próbáltam levezetni a feszültséget :)


Hazafelé keményen vezettem. Ahol fel volt locsolva az út ott legalább csendesebben pörögtek ki a kerekek. ÉS nagyon örültem neki, amikor egy béna félig leszorított, mert így rádudálhattam. Hamar hazaértem :))

Aha .. ennyit mára a faragásból .. ehhez sincs kedvem.
Na ... béna parkolási társulásokat próbálom szivatni. Adatvédelmi törvény értelmében azthiszem nem tárolhatják semilyen személyes adatomat. Mivel tartozásom sincs, felszólítottam őket, hogy töröljék az adaataimat a rendszereikből. Kíváncsi leszek :)

Telik ez a nap is .... tele semmivel. Ha nem nyár lenne, akkor pénteki napnak kellene lennie. Lassan azthiszem megy annyira a blog, hogy megpróbáljam feltetetni a lapra, meg a ringre. De azthiszem elötte nem ártana egy kis design :) Undorító lesz így is, az biztos .. :)) Áhh .. mégis szenvedhetek a freewebbel, nesze nekem. Mindegy.

Ma is kerestem ismeretlen ismerőseimet reggel a vilingeren, de senki. Ellenben egy öreg bácsi szóba elegyedett velem. A jogsiját akarja meghosszabbítatni, és arról kezdett kérdezősködni, tudom -e hol, meg mennyibe.

Tegnap este megnéztem még a Man in Black 2-t. Hát .... az igazat megvallva átlagosnak találtam, és nagyon sok poén a poén kedvéért ugyanaz volt, mint az 1-ben. (lásd pölö a film legvégét). azért a poénokat nem lövöldözöm le, egyszer meg lehet nézni :)

Na .. nekilátok dizájnolni .... :)

Ma azt álmodtam, hogy a oleszban mentem fel lifttel, több emberrel együtt, és a lift elromlott. Pontosabban kigrott a sínjéből és félig ferdén felment a legfelső emelet fölé. Mind kimásztunk a liftből, és láttuk hogy az összes lift ott van felül. Furcsa volt, hogy vékony rámpákon lehetett közlekedni, és mellettük mindenhol a tátongó mélység volt.

Felrémlik erről az egyetlen álmom, mikor tériszonyom volt. Érdekes, mert a valóságban sincs, nem félek a mélységektől. De ott az álomban valami nagyon elemi félelem tört rám, amikor egy fából épülő vagy 100 méter magas torony tetejéről oldalra kilógó kupola felé indultam el, egy fa pallón, ami inogott.

Reggel a villamoson együtt jöttem a Szépfiúval és a Francia lánnyal. Nem ismerem őket, de elég gyakran utazunk ugyanazzal a villamossal. Fogalmam sincs kik ők :)

I will take the rain ....

Egész hétvégén csak ez a szám bujkált a fejemben.
Olyan változás hangulat volt és van is bennem. Már megy ki ... egyik felem várja a változásokat, a másik pedig fél tőlük.
Közben én magam szeretnék változtatni. Ez már paradox.

Ma csak annyira emlékszem az álmomból, hogy evés közben kitört egy fogam. Amikor kivettem a számból és megnéztem, teljesen fekete volt.

a vilingeren hallottam bele egy pár beszélgetésébe:
"-viszhall! .. ... Szia! képzeld, most csengett a telefonom, én meg felvettem, és gondoltam te keresel, mondom is: 'szia édesem, én is itt vagyok már!'. Hát képzeld, az Oszi bácsi volt az! Mondta, hogy köszöni szépen. Hát, nem is én lennék, ha nem így történt volna"
Flashback érzés az inpassing.org-ra. Érdemes olvasgatni ... mások miket hallanak.
Ez még úgy alapjában oké, ha nem dupla olyan hangosan mondaná a srác, mint ami elég lenne. Pillantásom közben az egyik széken ülő lányon pihen. Egy igazi "menő kis 'én nem plázacica, hanem alternatív csajszi vagyok' cicán". Trapézos nadrág, furcsa módon nem vászoning, hanem valami elcseszett, fekete fehér csíkos, egyvállpántos blúz. Ami biztosan műszálból van, mert folyamatosan vakargatja a vállát, és a mellkasát, ahol hozzáér a ruha. A keze ... minden ujján más gyűrű. Indulva a müanyagtój kezdve, az apró gyöngyökből fűzöttön át, az ezüstig, és a tetovált gyűrűig. És ha ez még nem lenne elég: minden körmén más kis körmémon matrica. És folyton a körmeit kapargatta idegességében. Aztán a másik villamoson is egy csak csak ezt csinálta .... ma mindenki tiszta ideg? Olyan hétfő reggel érzésem támadt. Ezen elgondolkodva persze a napba vigyorogva utaztam tovább.

Okulva a tegnapiakból ezentúl ctrl-c-zek mielött postolok :)

Tegnap nyugis nap volt. De a nagy hőségben semmihez sem volt kedvem. Hazamentem, ledobtam a ruhákat, és ledőltem az ágyra a tv elé.
Hú, szegény Pokornyi, jól bohócot csinált magából. :)
Szerencsére nálunk a politikának az közönye, enyhe utálata, mint családi vonás, biztossá tehet, hogy velem ez nem történhetne meg.
Nem tudom hozzá lehet -e férni ilyen adatokhoz? PEdig érdekelne, hogy megfigyelték -e a nagyszüleim, szüleim. Mi olyan feljegyzések kerültek az aktájukra, amennyiben az létezett, amik befolyásolták életüket, és így közvetve az enyémet is.

Nem tudom a meleg teszi -e, vagy az, hogy a meleg miatt keveset eszem, hogy teljesen el vagyok nyúzva már 9 óra körül.
Azért még mentem kicsit, és rakosgattam pár szemet a puzzle-n. Szépen alakulgat :)

Ma éjjel olyant álmodtam, amire emlékeztem reggel, pedig ez ritka. Sajnos nem is sokra emlékszem.
Sok sok autóút haladt egymás mellett, de nem csak sávok voltak, hanem külön utak, amiket járdaszegélyek el is választottak egymástól. Közben kanyarogtak, és mindkét irányba közlekedtek autók tömött sorokban. Sehol semmi más, csak amíg a szem ellát:autók. Dugó nem volt, mindenki haladt.Egyszer csak, az a sáv, amelyikben én vezettem elfogyott. Át kellett menni az egyel balra lévő sávba. De ott éppen egy limuzin közlekedett, amelyiknek a sofőrje megvonta a vállát, majd elkezdett jobbra tartani. Emékszem, napszemüvegben ültem az autóban. Én is megvontam a vállam, elengedtem, és beálltam mögé. Haladtam a sorral. Aztán érdekes dolog történt. A kocsisor átvágott a járdaszigeten, át a mellette lévő útra. És csak folyt a hatalmas autóáradat minden irányba. Aztán célba értem. Mintha a kolosszeum lett volna belülről. Igyekeztem a biciklivel a túlsó fal felé igyekezni a sok gyalogos közt. De eszembejutott, hogy a biciklizár kulcsát otthon felejtettem.

Eddig az álom.

Utálok villamossal járni! De ekkora távolságon meg kocsival járni luxus lenne.
De legalább a csajokat jobban lehet bámulni a vilin. A hőség egyetlen előnye .... azok a kis cuccok amiben járni tudnak .... meleg ide, emleg oda, libabőrös lesz minden négyzetcenti bőr rajtam :)

Hát az első blog bejegyzést megette a Grue. Erről lemaradtatok :)